Ügyfeleknek

A bíróság előtti eljárás

Az, hogy az eljárás következő szakasza a járásbíróság vagy a kerületi bíróság előtt folytatódik-e, az adott bűncselekmény büntetési tételének mértékétől függ.

A járásbíróság előtti eljárás

A járásbíróság előtti eljárás (ú.n. rövidített eljárás) során olyan enyhébb bűncselekményeket bírálnak el, melyek pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők. A rövidített eljárásban nem folytatnak nyomozást, az ügyész indítványára azonban a járásbírósági bíró vádemelés előtt végrehajthat bizonyos nyomozási cselekményeket (pl. tanúk kihallgatása, szakértő kirendelése) (akik érintettek az ügyben).

Rövidített eljárás nem folytatható fiatalkorúak ellen.

A járásbíróság által tárgyalt bűncselekmények esetében az ügyész a vádirat benyújtásakor indítványozhatja, hogy a bíróság bocsásson ki büntetővégzést, melyben tárgyalás mellőzésével és bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül a terhelttel szemben (haladéktalanul) kiszabja az ügyész által javasolt büntetést. Ha a terhelt nem fellebbez a büntetővégzés ellen, akkor a bíróság meghozza az elmarasztaló ítéletet. Ha az ítélet ellen nem nyújtanak be fellebbezést, akkor az eljárás jogerősen befejeződött és a büntetés végrehajtásra kerül. Ha a terhelt fellebbez a büntetővégzésről szóló ítélet ellen, akkor rövidített eljárásban megtartják a tárgyalást a büntetővégzésről.

A kerületi bíróság előtti eljárás

A nyomozás befejezése után az ügyész benyújthatja a bíróságnak a vádiratot. A vádirat a nyomozati iratokkal együtt az ügyelosztási rend alapján a büntető kollégium egyik bírájához kerül. A vádiratot el kell juttatni a vádlotthoz és a védőhöz.

A vádirat ellen kifogás emelhető, amelyről egy három bíróból álló felülvizsgálati tanács dönt. Ha nem emeltek ellene kifogást vagy a kifogást a tanács elutasította, akkor a vádirat jogerőre emelkedik.

Előkészítő ülés

A vádirat jogerőre emelkedése után a bíró elrendeli az előkészítő ülés megtartását, ahol a vádlott a bíróság előtt kifejtheti a váddal kapcsolatos álláspontját, valamint közreműködhet a büntetőeljárás további menetének alakításában. A vádlottnak két lehetősége van:

• ha beismeri bűnösségét és a bíróság elfogadja a beismerő vallomást, akkor általában azonnal megtartják az ítélethirdető tárgyalást is, amely elmarasztaló ítélettel zárul;
• ha nem ismeri be bűnösségét, akkor további bizonyítékokat terjeszthet elő, bizonyos okiratoknak az ügyiratoktól való elkülönítését indítványozhatja, a bíró kizárását kezdeményezheti, nyilatkozhat arról, hogy egyesbíró hozzon-e ügyében ítéletet.

Miután a vádlott indítványairól jogerős határozat született, a büntető ügyben sor kerül a tárgyalás kitűzésére.

A bírósági tárgyalás

A büntetőeljárás legfontosabb szakasza a bírósági tárgyalás.

A bírósági tárgyalásról a nyilvánosság csak akkor kerül kizárásra, ha ez az eljárás résztvevői személyes vagy családi életének védelme, üzleti vagy más titok megőrzése, a közrend védelme stb. érdekében szükséges.

A tárgyaláson az ügyész ismerteti a vádiratot, a bíró (tanács) meghallgatja a vádlott védekezését és lefolytatja a bizonyítási eljárást (pl. kihallgatja a tanúkat, felolvassa a szakértői véleményt, megtekinti a felvételeket). A felek perbeszédei után a tanács visszavonul titkos megbeszélésre és szavazásra, ezután a tanács elnöke nyilvánosan kihirdeti az ítéletet (felolvassa az ítélet rendelkező részét és összefoglalja a döntés lényegi okait).

Az ítélet írásos másolatát az ügydöntő határozat részletes indokolásával a bíróság utólag készíti el és kézbesíti a felek részére.

A bűncselekmény elkövetőjére a bíró (tanács) az alábbi büntetéseket szabhatja ki: szabadságvesztés, pénzbüntetés, járművezetéstől való eltiltás vagy kiutasítás. Bizonyos feltételek fennállása esetén a bíró a bűncselekmény elkövetőjét letöltendő helyett felfüggesztett szabadságvesztésre is ítélheti. A bűncselekmények elkövetőivel szemben egyéb korlátozó intézkedések is bevezethetők (pl. kötelező pszichiátriai gyógykezelés, foglalkozástól eltiltás, járművezetői engedély bevonása, tárgyak elkobzása).

Fellebbezési eljárás

Az elsőfokú ítélet (járásbíróság vagy kerületi bíróság) ellen a felek az ítélet másolatának kézhezvételétől számított 30 napon belül fellebbezést jelenthetnek be. A fellebbezés határidőn belül történő bejelentése halasztó hatályú.

Felfüggesztett szabadságvesztés vagy pénzbüntetés esetén a fellebbezést az ítélet kihirdetésétől számított nyolc napon belül kell bejelenteni. Ellenkező esetben úgy minősül, hogy a fellebbezésre jogosult lemondott fellebbezési jogáról (és az írásbeli ítélet nem fog indokolást tartalmazni). A bíróság csak a fellebbezés bejelentése után állítja össze a teljes indokolást tartalmazó írásbeli ítéletet és kézbesíti azt a felek részére. Az ítélet kézbesítésének napjától számít a 30 napos fellebbezési határidő. Ha a vádlottat szabadságvesztésre ítélték, akkor nem kell bejelenteni fellebbezést. Ebben az esetben az írásbeli ítéletnek mindig kell indokolást tartalmaznia.

Minden ítéletnek tartalmaznia kell jogorvoslati kioktatást – a fellebbezés bejelentésének helyéről és módjáról szóló információkat.

A fellebbezésről a felsőbb bíróság három bíróból álló tanácsa dönt. A fellebbezésről hozott határozatát a felsőbb bíróság megküldi a kerületi vagy járásbíróságnak, amely azt kézbesíti a felek részére. A büntető ügyben hozott ítélet akkor emelkedik jogerőre, ha a kerületi, illetve járásbíróság elfogadta.

Az ítélet jogerőre emelkedése

Az ítélet akkor emelkedik jogerőre, ha fellebbezéssel nem támadható meg. Az ítélet jogerőre emelkedése azt jelenti, hogy a benne foglalt határozat igaz, törvényes és végleges.

A jogerőre emelkedés következményeként az ítélet végrehajtható.

Rendkívüli jogorvoslat

Mivel a büntetőeljárás lefolytatásának szabályaitól függetlenül megeshet, hogy az ítélet tévesen megállapított tényálláson alapul, vagy (anyagi jogi vagy eljárásjogi) szabálysértést tartalmaz, ezért büntetőeljárásunk az ú.n. rendkívüli jogorvoslatot is ismeri (perújítás és a jogszerűség védelme iránti kereset).

Perújítási indítvány tévesen megállapított tényállás miatt nyújtható be, ha az eljárás már jogerősen lezárult, és az indítványban új tényeket és bizonyítékokat szolgáltatnak.

Perújítást az eljárás alanyai és a védő indítványozhat, az elítélt halála után pedig az ügyész és az elítélt családtagjai.

A bíróság először arról határoz, hogy engedélyezi-e a perújítást vagy sem. Ha helyt ad az indítványnak, akkor haladéktalanul új tárgyalást tűz ki vagy az ügyet visszautalja nyomozati szakaszba. A járásbíróság vagy a kerületi bíróság új büntetőeljárást folytat le, amely új ítélet meghozatalával zárul.

Perújítást akkor is lehet indítványozni, ha az elítélt már letöltötte büntetését, és csak az elítélt javára szólhat.

A jogszerűség védelme iránti kereset a jogerősen lezárt eljárás után nyújtható be a Büntető Törvénykönyv vagy a büntetőeljárás rendelkezéseinek megsértése miatt.

A jogszerűség védelme iránti keresetet a legfőbb ügyész, az elítélt és a védő nyújthatja be, az elítélt halála után pedig az elítélt családtagjai is. A legfőbb ügyész a keresetet az elítélt hátrányára és javára is előterjesztheti. A jogszerűség védelme iránti keresetet az elítélt, a védő és az elítélt családtagjai a jogerős ítélet kézhezvételétől számított három hónapon belül nyújthatják be.

Ha a keresetet az elítélt hátrányára terjesztették elő és a bíróság megalapozottnak találja, akkor a bíróság csak megállapítja, hogy törvénysértés történt, de a jogerős ítéletet már nem változtathatja meg.

A jogszerűség védelme iránti keresetről a Legfelsőbb Bíróság dönt ülésén.